Így oldja Irán meg az afgán menekültkérdést: Kötelező iskolába járással

Egyenesen Hámenei ajatollah – Irán Legfelsőbb Vezetője – adta ki az utasítást azzal kapcsolatban, hogy megoldást kell találni az afganisztáni menekültek helyzetére, elsősorban a fiatalok oktatására és integrációjára. Hámenei szerint egyetlen afgán gyereket, legyen az lány vagy fiú, iráni állampolgár vagy menekült státuszban lévő, nem szabad kiszorítani az iráni oktatásból és az iskoláknak kötelező őket regisztrálni az intézményben, s mindent megtenni a sikeres integrációjukért.

Hasszán Róháni mérsékeltnek tartott kormánya támogatja az elképzelést. Teherán már eddig is szorgalmazta a menekültkérdés mielőtt megoldását és tett néhány jelentős lépést. Például tavaly decemberben az iráni kormány már belegyezett abba, hogy meghosszabbítja a félmillió afgán menekült ideiglenes vízumát: legalább hat hónapra, de szükség esetén ennél is tovább. Most pedig ezen a héten Hasszán Róháni szóvivője kijelentette, hogy „végrehajtják a Legfelsőbb Vezető utasítását, ami összhangban áll a kormány elképzeléseivel”. Elmondása szerint az iráni oktatásügyi minisztérium már hozzá is látott egy program kidolgozásához, ami szeptembertől lépne érvénybe a perzsa országban. Ambiciózus tervről van szó: mintegy 500 000 afgán kisiskolást és középiskolást kellene integrálni a perzsa ország oktatási intézményeibe.

Vegyes érzelmek

A döntés fogadtatása elég vegyesre sikerült. A Tasnim hírügynökség, de több emberjogi szervezet, mérsékelt újság ( a Sharg Daily a címoldalon közölt cikket), és még a félhivatalos hírügynökségek, mint a Fars, „történelmi lépésnek” titulálta az amúgy meglehetősen konzervatív nézeteiről híres Hámenei utasítását. A nemzetközi szervezetek és az ENSZ is pozitívan fogadta a döntést és elismerését fejezte ki.

Ugyanakkor nem kevés kritikát váltott ki a döntés Iránban. Meglepő módon nem a konzervatívok, hanem a tanári szakszervezetek, oktatási bizottságok, az iskolák és a települések vezetései ,amelyek környékén afgán menekülttáborok működnek, adtak hangot kételyeiknek. A tanárok szerint nincs meg a „ a megfelelő mennyiségű tanerő, pénzügyi forrás és tanterem arra, hogy hirtelen 500 000 új (eddig 350 000 tanultak) afgán fiatalt lehessen tanítani az iráni általános és középiskolákban”.

Az élelmezésüket, a felszerelésüket és egyéb költségeiket aligha tudnák magukra vállalni az afgán menekültek családtagjai, ez is az iskolára és az önkormányzatokra hárulna, ami jelentős erőforrásokat vonna el más területekről. Mások szerint túl nagyok a különbségek – nyelv,vallás,  szokások, kultúra, életfelfogás területén, de még egyesek a higiéniát is előhozzák – az afgánok és a perzsák között. Az általános iskolák alsó tagozatain még talán kezelni lehetne azt a problémákat és feszültségeket”, amit a vegyes osztályok hoznának létre, de középiskolákban aligha, mivel ott állandósulnának a konfliktusok és az ellentétek a tanulók közül. Ráadásul több iráni szülő is tiltakozott a felvetés ellen, hogy gyerekét egy olyan osztályba járassa, ahol sok az afgán menekült, mert gyakran „lustáknak, tolvajoknak, koszosaknak és rossz higiéniai állapotban lévőknek” tartják őket, akik csak megrontják és megfertőzik a gyerekeiket valamilyen betegséggel.

Afgán menekültek helyzete Iránban

Iránban még a legszerényebb becslések szerint is 2,5 millió afgán él, ebből 1 millió menekülttáborokban, akik 2001 után menekültek el a tálib rezsim és a NATO-hadműveletek elől, de vannak olyanok is, akik még az 1979-es szovjet intervenció idején hagyták el a közép-ázsiai országot. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy az afgán-iráni határon menekültek tízezrei vártak arra, hogy belépjenek a perzsa ország területére, de ezt a határőrség – a megfelelő dokumentumok hiányában – elutasította. Ráadásul nem egyszer több halálos áldozattal járó fegyveres összecsapások törtek ki a keleti határokon az iráni határőrök és afgán militáns csoportok között, s ilyenkor civilek is életüket vesztették a harcokban.

A perzsa országban egyre gyakrabban vitatkoznak az afgán menekültek sorsáról: Abdol Reza Fázli belügyminisztert a hónap elején egy vizsgabizottság hallgatta meg azzal kapcsolatban, hogy az afgán menekültek miért kapnak előbb munkát, mint a perzsa munkanélküliek. A miniszter megvédte a sokkal olcsóbbnak – és néhány iráni szerint jobbnak – számító afgán munkaerőt, mivel szerinte az afgánok elvégeznek sok olyan munkát, amit egy iráni nem: az életveszélyesnek számító építkezéseken, takarítói állásokban vagy a farmokon is a menekültek dolgoznak. Ráadásul arra hivatkozott, hogy a statisztikák szerint pont nem azokban az iráni tartományokban magasabb a munkanélküliségi ráta, ahol sok afgán menekült él.